Vargyasi-Dávid Andrea esküvőfotós második cikkében arról mesél, mire érdemes odafigyelni az esküvőn az általános történéseken kívül. Kétségtelen, hogy az apró részletek megörökítéséért minden pár hálás lesz...
Amitől más lett ez a nap
Ha bárki megemlíti az esküvő szót, bizony mindannyiunk szeme előtt azonnal megjelenik egy feldíszített terem: szalagok, selymek, virágok, masnik, lufik, gyöngyök és még sorolhatnánk az esküvői dekoráció kimeríthetetlen kellékeit. Hiszen látványban pont ettől más ez a nap, mint a többi. Nem beszélve a pár által saját kezűleg készített apróságokról, amik még szebbé és személyesebbé teszik az ünnepi hangulatot. Más ünnepnapokon is díszítünk persze, de soha annyi odafigyelést, energiát és boldog izgalmat nem fektetünk a szépítésbe, mint esküvőnk napján. A színek és anyagok harmóniája, a virágok üdesége, a gyertyaláng sejtelmes fénye egyaránt felelős azért, hogy ez a nap látványában is a legszebb legyen. S ha már ennyi törődés övez valamit, akkor annak minden apró részletét érdemes – sőt, kötelező – megörökítenünk.
A legkézenfekvőbb megoldás annak tűnik, hogy lefotózzuk a termet, még érintetlen állapotában. Azonban ez még nem elég – ráadásul nem is olyan egyszerű mutatvány, mint azt elsőre gondolnánk. Hiszen a kis, kompakt fényképezőgépek nem képesek mind az előteret, mind a sarokban hátul meghúzódó asztalkát egyformán megjeleníteni. Ebben az esetben is professzionális technikára van szükség, ezért az esküvő fotósának mindenképpen kell pár percet szánnia a még érintetlen terem lefényképezésére. Na, de ha a teljes terem megvan, akkor mit lehet még tenni? A válasz egyszerűnek tűnik: mindent meg kell örökíteni. De mi az a minden? Bár ez esküvőnként eltér, azért íme pár tárgy és pár ötlet, amit feltétlenül érdemes fotózni. Kezdjük egy asztalkával, majd szép fokozatosan szűkítsük a kört. A szalvéták, a poharakon megcsillanó fény, az ültetőkártyák, esetleg az odakészített kis ajándékok mind figyelmet érdemelnek. A székszoknyák és masnik remek háttérképet alkotnak egy esetleges képmontázshoz később. A virágdíszek, lufik sem maradhatnak ki. Ha úgy érezzük, minden apróságot megtaláltunk, irány a főasztal! A módszer ugyanaz: teljes asztaltól indulva szűkül a kör, hogy semmi se maradjon ki. A pár ültetőkártyáit kedvesen egymás mellé tehetjük, és más tárgyakat is mozgathatunk kedvünkre, de ne felejtsünk el mindent úgy visszatenni a helyére, ahogy eredetileg volt!
Ezekből a képekből később akár montázsokat is készíthetünk. Ha van rá lehetőség este, sötétben a gyertyák félhomályos fényénél érdemes pár képet megismételni, hogy az éjszakai hangulatot is visszaadhassuk a képek által. Sőt, érdekes kompozíciót alkothat később ugyanaz a fotó napfényes és gyertyafényes változata egymás mellett! S ha már kedvet kaptunk a dekoráció fényképezéséhez, ne maradjunk pusztán a teremben! Fedezzük fel mindegyik esküvői helyszín szépségeit, a polgári és az egyházi szertartás során egyaránt. A boldogságkapu, az autódísz, a menyasszonyi csokor, a koszorúslányok virágai, a vőlegény és a férfiak kitűzői is mind a körültekintő, gondos díszítés elemei, így ezekről se feledkezzünk meg! Ha mindezeket lefényképezzük, akkor már jó nagy százalékát megörökítettük annak, ami megadja egy esküvő vizuális hátterét, s amit az emberek (beleértve a sokszor egy éven át készülődő párt is) fényképek nélkül oly gyorsan elfelejtenek…
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

