A házasság megkötése és érvényességi (avagy az ún. családjogi törvény)

Jelen cikkünkben szemezgettünk az 1952. évi IV. törvényből (a házasságról, a családról és a gyámságról), és kiválogattuk a házasságkötésre és annak érvényességére vonatkozó részeket.

Bevezető

1.§

(1)       A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.

. . .

A házasságkötés alaki kellékei

2.§

(1)    Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.

(2)    Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

(3)    A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik.

(4)    Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.

3.§

(1)    A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

(2)    A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat.

(3)    A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

A házasság érvénytelensége

1.   Érvénytelenségi okok

7.§

(1)    Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.

(2)    Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.

8.§

(1)    Érvénytelen:

a)      az egyenesági rokonok és

b)     testvérek házassága, továbbá

c)      a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával,

d)     a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint

e)      az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.

(2)    A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.

 9.§

(1)    Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott.

(2)    A gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után a házasság fennállása alatt nem támadja meg.

10.§

(1)    Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.

(2)    Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.

(3)    A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte.

(4)    Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz.

(5)    Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.

11.§

(1)    Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott.

(2)    A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja.

12.§  Érvénytelen a házasság:

a)      ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el;

b)     ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.