Skip to main content

Házasságkötés anyakönyvezésének szabályai

Kategória:

A 6/2003. (III. 7.) BM rendeletben foglalt szabályok a házasságkötés anyakönyvezéséről, a beadandó iratokról és nyilatkozatokról és a házasságkötésben való közreműködésről.

6/2003. (III. 7.) BM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

         Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

 

Az anyakönyvezés

1.§

(1)    A települési önkormányzat anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet.

(2)    A hazai anyakönyvezést végző kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság).

 

... 

Az anyakönyvvezető

6.§

         Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett, az anyakönyvbe más köztisztviselő is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írja alá és felel a bejegyzett adatok helyességéért.

 

Az anyakönyvvezető feladatai, helyettesítése és kizárása

7.§

(1)    Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl:

a) közreműködik a házasságkötésnél;

b) intézi az anyakönyvi igazgatással összefüggő ügyeket;

c) közreműködik - igény szerint - a családi események társadalmi megünneplésében.

...

A hivatali időn túli munka

8.§ Az anyakönyvvezető a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is közreműködik a házasságkötésnél és a családi események társadalmi ünneplésénél. Ha a házasulók valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél.

 

A hivatali helyiség

9.§

(2)    A helyi önkormányzat gondoskodik a házasságkötésre, illetőleg a családi események társadalmi ünneplésére alkalmas helyiségről.

 

A bejelentés

 

(4)    A születés, a házasságkötés és a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.

 

Az anyakönyvezés

16.§

(1)    Az anyakönyvvezető a bejelentések beérkezése, illetőleg a házasság megkötése sorrendjében anyakönyvez.

(2)    Az anyakönyvezés - a kétnyelvű anyakönyvezés kivételével - a magyar ábécé betűivel, folyóírással történik, ügyelve annak tisztaságára, olvashatóságára és egyértelműségére. Az anyakönyvben bejegyzést áthúzni, leragasztani, fizikai, vegyi vagy más módon eltávolítani nem szabad.

(3)    Anyakönyvezéshez csak az e célra rendszeresített íróeszköz használható.

 

Az alapbejegyzés

19.§

(1)    Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést a születési és a halotti anyakönyvbe bejelentésre, a házassági anyakönyvbe pedig a házasulók előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az alapbejegyzés anyakönyvezését megkeresésre, a felettes szerv rendelkezése, más szerv értesítése alapján, vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

(2)    Az anyakönyvvezető az alapbejegyzéskor az adatokat a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelően jegyzi be. Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába fel kell tüntetni azt, ha az anyakönyvezés a bejegyzés ideje szerinti adatokkal történt.

Közreműködés a házasságkötésnél

 

35.§ A házasságkötésnél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját, illetőleg a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.

36.§

(1)    A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal ismerteti a házasság törvényi akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harminc nap elteltével tűzheti ki.

(2)    Az anyakönyvvezető felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire.

(3)    A házassági szándék bejelentéséről felvett e rendelet 1. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a házasulók a házasságkötést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, esetleg érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a házasságkötés tervezett időpontját, a házasulandók és az anyakönyvvezető, valamint - ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött - a tolmács aláírását. Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

(4)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kisebbségi nyelven történő házasságkötés tényét, valamint az alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasságot valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén kötik.

 

Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén

37.§

(1)    Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget és ez a házasuló nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól - amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad - felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.

(2)    Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a házasuló állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt minek alapján állapította meg.

 

A családi állapot, korábbi házasság megszűnésének igazolása

38.§

(1)    A korábbi házasság megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:

a)      a volt házastárs halálát halotti vagy a házastárs halálát utólagos bejegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, továbbá a volt házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján;

b)     a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági határozat, illetőleg az ezt tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat alapján.

(2)    Az anyakönyvvezető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.

(3)    A nőtlen, hajadon családi állapotot a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásának hatálya alá tartozó személyek esetében az abban tárolt adatokkal, a nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek pedig más közokirattal igazolhatják.

 

39.§

(1)    Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján holtnak tekintenek, és házastársa újabb házasságot köt, a korábban kötött házasságot a tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, és az újabb házasság egyébként nem érvénytelen.

(2)    Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi házasság megszűnése a volt házastárs újabb házasságkötését tanúsító anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

 

Az anyakönyvvezető feladata a házasságkötést megelőző eljárás befejezésekor

40.§

(1)    Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a házasság megkötéséig - nyilvántartásba vétel nélkül - a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.

(2)    Az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek nincs-e törvényi akadálya, illetőleg fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

 

A házasság megkötése

43.§

(1)    Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyar Köztársaság címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.

(2)    Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a házasságkötés a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a házasulók és a házassági tanúk, illetőleg - ha szükséges - a tolmács, a jelbeszédben jártas személy mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

 

44.§

(1)    Az anyakönyvvezető a házasságból származó gyermekek családi nevéről szóló megállapodást a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be.

(2)    Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvi alapbejegyzést a házasulók, a házassági tanúk és a tolmács aláírása után zárja le.

 

Az alapbejegyzés a házassági anyakönyvbe

54.§

(1)    A házasságkötés anyakönyvezése a házasságkötéssel egyidejűleg történik.

(2)    Ha az anyakönyvezésre megkeresés vagy hatósági rendelkezés, illetőleg utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.

(3)    Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a házasulók vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

A házasság bejelentéséről készült Jegyzőkönyv adattartalma

b)     Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről:

-   anyakönyvi azonosító

-   kihelyezett anyakönyv jelzése

-   az anyakönyvi bejegyzés folyószáma

-   a házasságkötés helye

-   a házasságkötés ideje (év, hó, nap, óra, perc)

o       A házastársak adatai (férj, feleség)

-   előző házassági neve

-   születési családi és utóneve

-   házassági neve

-   születési helye

-   személyazonosító jel, születési idő (év, hó, nap)

-   előző családi állapota (nőtlen, özvegy, elvált, házassága megszűnt), (hajadon, özvegy, elvált, házassága megszűnt)

-   lakóhelye (pontos cím)

-   apja születési családi és utóneve

-   anyja születési családi és utóneve

-   állampolgársága

-   előző állampolgársága(i)

-   előző lakóhelye(i) (ország)

 

A bemutatott okiratok:

-         személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, egyéb), okmányazonosítója, kiállító hatóság, érvényességi ideje

-         születési anyakönyvi kivonat (kiállító hatóság, folyószám)

-         személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma

-         családi állapot igazolása (okirat megnevezése, kiállító hatóság)

-         házassági engedély, felmentés, tanúsítvány száma, kiállító hatósága, érvényességi ideje

-         állampolgárságot igazoló okirat, okmány típusa, száma, kiállító hatóság, érvényességi idő

-         megjegyzés (a menyasszony vagy a vőlegény menekült státusa, termen kívüli házasságkötés, az egyik fél közeli halállal fenyegető állapota stb.)

-         készült (év, hó, nap)

 

        A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény bejelenti, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.

 

1.       A menyasszony és a vőlegény bejelenti, hogy a születendő közös gyermekeik családi neve ...................................... lesz.

2.      A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekéről nem tud.

3.      A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszonynak ................................-n ........ év ................... hó ....... napján született ......................................... utónevű gyermekét a magáénak elismeri.

4.      A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszonynak ................................-n ........ év ................... hó ........ napján született ........................................ utónevű gyermekét a magáénak nem ismeri el.

-   anyakönyvvezető aláírása

-   a menyasszony aláírása

-   a vőlegény aláírása

-   a tolmács aláírása

 

A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve

 

A tanúk és a tolmács családi és utóneve, lakcíme, a bemutatott személyazonosságot igazoló okirat típusa, kiállító hatósága, okmányazonosítója, érvényességi ideje:

-   1. tanú

-   2. tanú

-   Tolmács

-   Megjegyzések (itt kell szerepeltetni azt a tényt, ha a házasságot valamely kisebbségi nyelven kötik)

 

Nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű házassági anyakönyvi kivonat a férj és a feleség házasságkötés előtt viselt nevét is tartalmazza.